2012. november 30., péntek

24."Szerinted Hazza tényleg szerelmes?"

Sziasztok! Hát elérkezett ez a rész is! Remélem nem kellett sokat várnotok erre a részre de ha még is akkor remélem hogy megérte. Köszönöm a komikat,a tetszikeket és az oldal látogatásokat! Nem tudom mi történt de megálltunk a 7 rendszeres olvasónál :O Ezen sürgősen kell változtatnunk! Vagy ha nem is akkor valamilyen formában szeretnék vissza jelzéseket kapni! ;)Hosszú idő után újra kérek 4 komit és 4 tetsziket remélem megoldható :) Hát akkor jó olvasást! Pussz ;)xx

*Louis szemszöge*

- Nyugodjatok már le,hát nem igaz. Egyszer nekem nem lehet elegem? És már mondtam egy csomószor hogy Bocsáss meg Alex azért amit mondtam nektek nem jutott el a fületekig? Vagy mi? És El,kérlek,ne gyere ezzel mert már így is eléggé fel lett b*szva az agyam.- mondtam el egy szuszra..Ez komolyan mondom nem lehet igaz. Először Stella idegesít majd Harry is hozza a formáját. Hát én nekem ez már sok(k). Jó meglehet hogy kicsit túl reagáltam de most jött ki rajtam így és ilyen módon. Ezt már nem lehet vissza csinálni.
- Louis! Én nem haragszom érte de azért előbb gondolkodj mert lehet hogy Harry ezt most komolyan gondolta a húgommal. Persze félre értés ne essék,nem azt mondom hogy Harry majd pont Stellával fog kivételt tenni és hosszabb kapcsolatot ápolni meg minden de láttam a szemében azt a mérhetetlen dühöt,mikor ki adtad magadból ezeket a dolgokat. Minnél előbb beszéld meg vele. Most viszont menjünk,a kulcsot meg mikor leértünk vissza adjuk.- azzal megindult mindenki lefele. Igazából én sem tudom mi volt ez az egész ami ki jött rajtam,mert nem szoktam felszült lenni. Viszont most….most valahogy előjött belőlem. Egy részt féltettem Harryt is és Stellát is,pedig az utóbbi személyt nem igen ismerem…



*Harry szemszöge*

Megijedtem. Furcsa,de megijedtem. Nem a látványtól hanem az embertől magától. Sosem hittem volna hogy majd újból csak ketten leszünk egy légtérben. Mint mindenki megszokhatta hogy a lányokat általában végig mérem,tetőtől talpig,ám ez esetben nem tettem meg. Mélyen a szemébe nézve rá kérdeztem.
- Mit akarsz?- próbáltam gyűlölettel közölni a dolgot és úgy éreztem sikerült is.
- Neked is szia,jól vagyok köszönöm és te jól vagy?- húzódott gúnyos(?) mosolyra szája.
- Kérlek,térj a lényegre mert nincs rád időm jelen pillanatban.- köcsögösködtem.
- Hogy mit akarok? Egyszerű,téged Harry!- és pár mű könnyet is elő csalogatott.Meg kell mondjam igazi színész nő.
- Jajj,hagyjál már ezzel a dumáddal az istenért. Nem megmondtam ott és akkor hogy ezt elcseszted és hogy többet ne is keress?- majd válaszától egekbe szöktek a szemöldökeim.
- Ne csinálj már úgy mintha neked nem lenne rám szükséged,mert tudom hogy még mindig szeretsz!- fogta meg a kezem majd rögvest ki is húztam azt.
- Legalább ne érnél hozzám. És nem,nekem nincs rád szükségem nekem te csak teher vagy,voltál és leszel is!- távolodtam el.
- De nem érted hogy az nap este nem kicsit voltam becsiccsentve?- meredt rám és közelebb lépett.
- És az engem hol érdekel? Tudod remekül megvoltam én nélküled is.- fontam össze karjaim,mert tudtam most következik számomra az esti mese.
- Nem érted Harry? Én még mindig szeretlek,és tudom hogy te is érzel valamit még irántam! Nem tudom minek kell megnehezítenünk mindkettőnk dolgát. Ha együtt lennénk mindketten boldogok lehetnénk…-majd félbe szakítottam.
- Jól figyelj mert csak egyszer mondom el-néztem mélyen a szemeibe- Felicity Skinner utállak,tűnj el az életemből végleg és hagyj élni! Nekem nem kell  a szereteted,és igen jól mondtad érzek még irántad valami. Akarod tudni mi az? A gyűlölet. Megvetlek,csak úgy mint eddig. Csak arra voltam jó neked hogy dicsekedhess hogy neked kid van,aztán mikor elmentünk bulizni már nem kellettem. Ebből is látszik hogy a pénzem kellett neked igazán és a hírnév. Akkor nem értettem miért szerettem beléd,talán eléggé naiv voltam. Igen nagyon naiv voltam,és már bánom az egészet,ne értsd félre nem most bántam meg ha nem már azon az ominózus napon. Szóval kérlek kopj le,és ne keress! Na szia.-majd elindultam,de persze hogy fel szólalt.
- Rendben van,csak mikor valamire szükséged lesz rám ne számíts!- mondta sértődötten mire kínomban felnevettem,majd a fejemet csóválva, zsebre dugott kézzel elindultam a park másik végébe. Az eső szerencsére elállt így nem volt annyira vészes,viszont a fű rettenetesen csúszott. Ahogy ezeken gondolkodtam egy éles sikoly törte meg az eddig csendben lapuló parkot.



*Stella szemszöge*

- Miért nem hagyja már abba az isten szerelmére! Már vagy huszadjára csörög ez a tetves telefon. Nem igaz hogy nem lehet megérteni hogy egy kis magány kell!- mérgelődtem magamban. Alex folyamatos aggodalmaskodása néha az őrületbe kerget. És be kell valljam mostanában nem igen tudok rajta kiigazodni. Eddig minden rendben volt,mióta hosszabb időre -bár ha jobban bele gondolok nem is volt az olyan hosszú- elment teljesen máshogy viselkedik vagy talán a többieknek van igazuk és megváltoztam? De miben? Mivel hogy ezt nem osztja meg velem senki! Idő közben beértem a park parkolójához vezető kapuba majd be is parkoltam az én drágaságommal. A fülest a fülembe dugva indultam el gondolkodni avagy csak kiüríteni a fejemet,bár az utóbbi nem igazán fog menni,legalábbis úgy érzem. Már javában sétáltam mikor az eső is elkezdett esni. – De jó nekem- nevettem fel miközben eltettem a telefonomat és egy fedettebb részt próbáltam keresni. – Most így hogy fogok sétálgatni?- tettem fel a kérdést hangosan mire egy szőke hajú lány a semmiből felszólalt.
- Nyugodj meg nem lesz semmi bajod egy kis esőtől,főleg ha nem csokiból vagy. – vetette oda flegmán.
- Már megbocsássál de ki vagy te hogy nekem így beszólogass? Hozzád sem szóltam.- vágtam csípőre a kezeim és kérdőn néztem a csajra.
- Egy ugyan olyan mezei lány mint te,és nem szólogattam be egyszerűen elmondtam az igazat!- emelte feljebb a hangját.
- Figyelj meg lehet hogy ez nálad szokásos de nekem ez a stílus nem jön be szóval ha befejezted akkor tovább is mehetsz!- bár füllentettem egy kicsit de rá mosolyogtam bájosan,és láttam hogy elértem a célomat mivel tiszta vörös lett a feje a benne áramló dühtől.
- Csá-mondta vagy is inkább köpte oda,mire szint úgy felnevettem mint az előbb. Nem értem mitől van ilyen jó kedvem,de nem szeretném elrontani ezért inkább nem is gondolkodom máson. Azzal elindultam a már vizes parkon. Egyszer csak azt hallottam hogy valami mocorog mögöttem ezáltal ugrottam egyet és ez azzal volt egyenlő hogy a földön találtam magam. Igaz,kicsit fázis késében voltam de a sikolyom még hallatszott. Mikor fejem a földhöz ért hirtelen mint ha a moziban ültem volna egy film végén és a vászon elsötétedett. Volt egy pillanat mikor azt éreztem hogy most újra magamnál vagyok de csak annyi időre hogy sikerült beszívnom a számomra mámorítóan nyugtató illatot,majd mintha mi sem történt volna elvesztettem az eszméletem-gondolom én.



*Alex szemszöge*

- Elegem van! Nem bírom tovább! Hol a retkes f*szomban van a húgom?- keltem ki magamból én is.
- Nyugodj meg Alex semmi baja nincsen!- nyugtatott vagy is csak próbált Lucy.
- És ha megint valami baja esik?- vontam kérdőre őket.
- Mi is ugyan úgy aggódunk Stelláért mint te,ráadásul még Harry sincs itthon. Mi van ha együtt vannak?  Ki nézem az én Hazza babámból.- dünnyögött(?) Louis.
- De akkor miért nem veszi fel azt a hülye telefont?- emeltem fel a hangom,de nem sokkal.
- Alex! Állj le kérlek,ez nem csak neked szar! Ülj le igyál egy pohár vizet majd elkezdjük előröl a beszélgetést!- szólalt fel a mai napon elsőnek Liam,amit furcsállottam is,de inkább hallgattam rá mivel nem lett volna jó ha vele is össze veszek. Mikor mentem volna ki vízért Niall vissza lökött majd dörmögött egy „majd én hozom”-ot.  Bólintottam és vártam a kért italomra. Mikor éppen kortyoltam bele a jég hideg vizembe megcsörrent a telefonom. Villám gyorsan felpattantam majd a fülemhez emelve bele szóltam, volna.
- Nyugodj meg semmi baja nincsen,velem van és egyben van.- üdvözölt Harry eme hírrel.
- Rendben van,akkor hozd haza!- követeltem mire hallottam ahogy nyel egyet majd bele kezd.
- Ami azt illeti nem tudom most haza vinni.- húzta az agyamat.
- Mert? Mondd már el basszus!- túrtam a hajamba. Hát tőlem ez sem megszokott mozdulat…
- Jó de ne akadj ki! Szóval a kórházban vagyunk mert elesett vagy nem tudom mi történt vele a parkban találtam rá,elvesztette az eszméletét és most be vitték az egyik terembe és nem tudom mit csinálnak,de most nem lenne jó ha idejönnétek mivel az egész kórházat ellepték a rajongók szóval én sem jutok ki egy hamar de amint megtudok valamit jelentkezem.- zavarta le gyorsan a tudni valókat és bíztam annyira Hazzában hogy nem mentem oda.
- Rendben van,és köszönöm hogy hívtál meg mindent. És amint valami hír van hívj azonnal!- hangsúlyoztam ki az utolsó szót majd elköszöntünk egymástól és letettem.
- Na? Mi az?- mászkált fel s alá Zayn.
- Harry talált rá a parkban,és nem volt eszméleténél. Most bent van a kórházban és vizsgálják hogy nincs-e valami komolyabb baja.- meredtem magam elé miközben vissza ültem a kanapéra.
- Akkor meg mit ülünk itt és várunk?- sürgetett Niall.
- Nem mehetünk most oda,azt mondta Harry hogy a rajongók ellepték az egész kórházat és Ő sem jut ki egy hamar szóval majd telefonon értesít.- tördeltem az ujjaim idegességemben.
- Az egész az én hibám. – komorodott el El.
- De hogy is! Nem a te hibád,kicsim. Lehet hogy te segítettél a legtöbbet Haznak. – fordult barátnője felé Louis.
- Ezt hogy érted?- meredt rá az említett lány.
- Hát mint tudjuk,az én drága Hazzám bele szerelmesedett a mi Alexünk hugicájába. Eddig gondolom világos,nos ugye te össze vesztél -vagy nem tudom minek mondani a mai tánc próbás ügyet-Stellával aki fogta magát és elment. Ennek következtében Harry is felkapta a vizet majd elment,és gondolom a parkban nem véletlen futott össze Haz a földön fekvő lánnyal. – mondta el a szituációt Louis és végre értelmesen gondolkodott. – És most hogy Stella kórházban van Ő van csak ott vele és mikor felébred akkor is csak Ő lesz,azt meg nem hiszem el hogy a rajongók ellepték a kórházat,mert akkor már rég elküldték volna a biztonsági őrök. Szóval van egy olyan érzésem hogy Harry füllentett hogy csak Ő lehessen ott Stellával. – simogatta közben El hátát aki csak úgy mint mindenki a szobában a csíkos srácot figyelte.
- Most egyet kell hogy értsek Lou-val mert tényleg igaza van. – jelentette ki Niall.
- Én is csatlakozom a két srác mellé.  – ült át Zayn a másik oldalra.
- Héjj,engem se hagyjatok ki! – nyafogott(?!) Liam.
- Igen,be kell valljam igaza van Tommonak! – nézett fel Dani a telefonjából.
- Hát én is emellett az ötlet mellett vagyok! – nézett  Lucy a többiekre majd rám.
- És én is a többiekkel vagyok! – szólalt fel Eleanor majd barátja ölébe fészkelte magát.
- Oké,ha ezt megbeszéltük nézhetünk Tv-t? – néztem a többiekre.
- Igen,hozom a kukoricát! – és már ment is a konyhába a szőkeség.
- Na abból nem lesz semmi! – majd Liam utána ment. 
- Csajok felmegyünk,vagy maradjunk? – nézett Lucy kérdőn a másik két lányra.
- Menjünk fel! – mondta El és Dani csak mosolyogva bólogatott.
- De előbb én megcélzom a fürdőt,be kell lőnöm a sérómat! – majd Zayn is eltűnt,így Lou és én maradtunk.
- Szerinted Hazza tényleg szerelmes? – ugrott ki a  fejemből az első gondolat.
- Nem tudom,haver. Illetve tudom,csak azt nem hogy most kibe. Egyik nap felhívta Caroline hogy nincs-e kedve találkozni,mire ez a tökkel ütött bele ment,de szerencsére pont az előtt a nap előtt jöttünk el,illetve vissza. Szóval nem tudom. Persze reménykedem benne hogy nem abba a banyába hanem Stellába van bele habarodva. – bámulta a földet majd a zoknija orrát,bár meglepődtem hogy volt rajta.
- Ez most el üt a témától de hogy hogy van rajtad zokni? – nevettem el magam eme hülye kérdésen.
- Hát,nem tudom. Reggel úgy keltem fel hogy nekem ma muszáj zoknit húznom. Magam sem  értem,és ezt a kérdést már mindenkitől megkaptam ma kivétel téged,de most be pótoltad. – nevetett fel Ő is. Mikor az összes fiú letelepedett a bőr kanapéra elindítottuk a filmet majd elkezdtük nézni. Bár ha jobban bele gondolok az egészet végig röhögtük.


Kérdés:Meglepődtetek azon hogy Felicity volt a "vékony" hang tulajdonosa?? ;DD

2012. november 28., szerda

23."Hahahahaha…No ;)"

Sziasztok! Tádádáááááááááám! Meghoztam az új részt előbb mint ígértem,de nem bánom és gondolom ti sem :D Mint mondtam a rész hosszabb lett és remélem izgalmasabb is mint az előző. A komikból meglehetősen gyorsan össze gyűlt a három,és a tetszikek is növekedtek. A fejezetben lesz két link-vagy is négy de mivel két szemszögből áll ez a rész ezért a másikba is az első kettő van linkelve,na mindegy majd meglátjátok ;D- azokat aki gondolja nyissa meg és nézze meg hozzá a videókat,talán úgy könnyebb elképzleni a törit. Komi,tetszik és semmilyen határt nem tűzök ki,csak hozzátok őket ;) Hát akkor jó olvasást! Pussz.^^ xx



*Stella szemszöge*

Már kilenc óra múlt tíz perce,és még én érjek ide időben?! Hát kapják be,már nem azért. Gondolkodtam hogy mivel tudnám elütni az időmet és arra jutottam hogy amihez a leginkább értek azt csinálom. Magyarán hozzá kezdtem egy tánc koreográfiához. Próbáltam valami könnyűt-legalábbis ami számomra könnyű-össze tákolni bár ez nem igen ment,a végére még is belejöttem. Idő közben a csapatom is megjött így együtt is tudtunk próbálni. Imádom,mikor egyszerre mozgunk a zenére,imádom mikor oda figyelnek és minden pöpecül megy,imádom mikor a versenyeken olyan eredményt érünk el amit szeretnénk is és egy szóval imádom az egész csapatot. Náluk jobb táncosokat nem láttam még!A srácok-név szerint Adam,Ash,Marco,Rob és David- épp mutatták volna be a külön verseny számukat- amiben természetesen az én munkám is benne van-mikor megérkeztek a jó madarak.

- Srácok üljetek le.-mutattam a csapatomra,majd a késős emberék felé fordultam.- Remélem tudtok róla hogy már kilenc óra is elmúlt.- akadtam ki,bár  örültem neki így legalább tudtunk próbálni.
- Igen tudunk róla,de ahogy elnézzük legalábbis én nagyon jól elvoltál.- mosolygott rám a szőke gyerek.
- Hahahahaha…No(bocsi ezt muszáj volt angolul xD). Mint láttátok nekik nincs szükségük próbára mert így tökéletesek,viszont nektek? Azt sem tudom mennek-e az alapok.- nevettem el magam színpadiasan.
- Akkor kezdjünk neki.- csapta össze tenyereit a csíkoska.
- Tőlem aztán,mutassátok mit tudtok!- majd letelepedtem a csapatom mellé és árgus szemekkel figyeltem az öt balfék fiút. A szöszke gyerek neki állt nép táncolni-amit mellesleg nagyon jól csinált-a csíkoska valami stoppolós táncot lejtett,a tüsi hajú azt hiszem Liam a Gangnam Style-t nyomta,a bongyorka valami legyező féleséget csinált pontosan nem tudtam mit szeretett volna,aztán a legutolsó a fekete fel álló hajú elég jól nyomta a hip-hop alap lépéseit. Kapcsoltam hozzá időközben egy kis zenét,épp az egyik kedvencem ment ami eléggé tuc tuc zene még is nagyon jól lehet rá csinálni a mozdulatokat. A fekete hajú is bele élte magát,a hó fehér pulcsija már a parketten hevert és ezerrel nyomta ezáltal nekem is meg jött az ihletem és mivel már csak Ő volt a színpadon fel álltam és vele együtt illetve mellette kezdtem el táncolni. Egy teljes zenét végig nyomtunk eléggé jól,és ezt a szám végén közzé is tettem csak úgy mint a szöszkének.
- Hát hallod,nem hittem hogy ilyen jól nyomod!- pacsiztam vele össze,amit magam is furcsálltam,majd tovább álltam a szőkéhez.- Hol tanultál meg így táncolni?- tettem csípőre a kezem és elé álltam,mire felnézett.
- Hát,mivel te nem ismersz nem is tudhatod,de én Ír vagyok nem angol. Ezáltal nekem hogy is mondjam…-kezdett el gondolkozni majd helyette befejeztem.
- Nagyon jól megy a tánc,akartad mondani ugye bár. Hát meglepődtem rajtatok!-nevettem fel.- Ahhoz képest a banda 2/5-de tud táncolni.- vallottam be őszintén.
- A kettő alatt kiket értesz?- kérdezte Liam.
- Hát a fekete fel álló hajút meg a szőkét. Veletek még van mit dolgoznom,sőt.- és elkezdtem gondolkodni a táncon mivel nekik nem taníthatok be akármit hiszen ha van két jó táncos az ötből!
- Akkor,neki állhatunk?- kérdezte a fekete hajú,de mielőtt még elindítottam volna a zenét közbe szóltam.
- Ácsi,a neveteket sem tudom. Illetve de azt tudom hogy Liam Liam,de a többiek?- nevettem fel kínosan.
- Zayn vagyok,Zayn Malik.- nyújtott kezet a fekete fel álló hajú gyerek,majd mikor tekintetem a jobb kezére landolt ,közelebb húztam.
- Azt a picsa - káromkodtam egy sort.- Ez kibaszott jó lett. Mikor,hol és mennyiért csináltattad?- utaltam a ’ZAP’ feliratra a kezén. Valóban nagyon bejött,imádom a tetkókat főleg az olyanokat mint ami Zayn kezén volt,bár magamon sosem tudnám elképzelni.
- Hát köszönöm eme mocskos szavakat,amiket kiváltott belőled ez a tetkóm és a dicséretet is köszönöm. Hát már nem igen tudom hogy mikor,Londonban az egyik haveromnál,és baráti áron de ezt nem hangoztatom.-utalt a többiekre.
- Hát rendben van akkor…-majd félbe szakította a kis beszélgetésünket a csíkoska.
- Louis Tomlinson,örülök.- mosolygott majd kezet fogtunk.
- Niall Horan,de csak Nialler.-kacsintott majd vele is kezet fogtam.
- Liam Payne,ahogy akarod.-miután vele is kezet fogtam.
- Harry Styles a..-majd félbe szakítottam.
- A csajozós! Azért ennyire hülye nem vagyok,minden újságban ti illetve te vagy szinte mindig más csajjal. Mondjuk bírtam azt a Caroline-t,jó fej csaj.-mire mindenki szeme kitágult.- Most meg mi van?-kérdeztem kicsit nevetve mivel eléggé furcsa fejeket vágtak.
- Semmi,kezdhetjük az órát?- terelte a szót Niall.
- Rendben van. Akkor mutatok pár alap lépést.- majd bele kezdtem. A tizedik lépést mutattam mikor mindegyik fogta magát és kiterült. Elkezdtem rajtuk szó szerint röhögni,hogy ezekről tíz lépés után folyik  a víz. Ez nekem csupán csak egy kis bemelegítés volt.- Csak nem elfáradtatok?- mondtam két röhögés között.
- Miért? Te nem fáradtál el?- kérdezte Zayn.
- Én? Ez most komoly? Láttál már engem táncolni?- komolyodtam el,és egyszer csak megszólalt Alex. Hmm,nem is tudtam hogy itt van…
- Tényleg mikor is lesz versenyetek?- kérdezett rá,mivel általában Ő szokott elvinni.
- Hát,azt nem mondta még meg Kristen szal’ nem tudom.- vontam meg a vállam.
- Akkor táncoljatok. Illetve próbáljátok el,addig is tudunk pihenni.- törölte le homlokát Louis azt hiszem?
- Oké,akkor srácok kezdjétek ti. A ’Moves Like Jagger’ megy már? Legalábbis amit eddig betanultunk?- tekergettem a zenéket.
- Igen,az már tökéletesen megy Stell,viszont a többi részét szeretnénk mi ki találni!- felelte felváltva Rob és Marco.
- Persze fiúk,tőlem, csak aztán férjetek bele a zenébe. Na mehet?- majd mikor mind az öt fiú bólintott elindítottam majd figyelemmel követtem a ’növendékeim’ mozdulatait.
Állati jól megoldották ahhoz képest hogy az elején még nem tudták hogy ki hova álljon.
- Srácok! Ez karva jó lett. Sokkal jobban megoldottátok mint hittem. Gratulálok!-majd végig ölelgettem mindegyiket.
-Hát mi csak a mestertől tanultunk!- vigyorgott Ash mint a tejbe tök.
- Oh,ugyan már. Na pihizhettek,csajok! Mi jövünk. Ad kérlek indítsd be LadyGaga-Judas számát.- felugrott a padlóról majd a géphez érve be nyomta a ’Play’ gombot és már roptuk is a nagyjából kész koreót.
Kicsit lihegve ugyan de bele adtam mindent amit csak tudtam. Sosem csalódtam még a csapatomban és úgy érzem hogy mostanában nem is fogok. Fantasztikusak. Náluk jobbat nem is kaphattam volna.
- Stella,ezt mind te tanítottad be?- kérdezte a göndörke,azt hiszem Harry a neve.
- Igen,mind a kettőt,de ez még semmi.- majd meghúztam egy vizes üveget a feléig.
- Most veszem észre,tök jó cipőd van! Hol vetted?- utalt a szőke az Adidas csukámra.
- Huh,azt hiszem mikor Spanyolban voltunk versenyen. Igen,azt hiszem akkor.- túrtam a már vizes hajamba.
- Mikor fejezitek be?Már mint a koreót?- kérdezte tátott szájjal David.
- Ha én azt tudnám. Most még itt van ez banda is,és hát mit is mondjak és hogyan? Rohadt szarul állunk. Remélem gyorsan lezavarjuk velük ezt az egészet és nem kell sokáig a nyakunkon lógniuk.- az utolsó mondatokat inkább csak suttogva mondtam bár eléggé jó fülük lehet mivel az egyik közbe szólt.
- Oké,ha abba hagytad az ócsárolásunkat akkor folytathatnánk vagy el is mehetünk.- szólalt fel Louis.
- Akkor elmehettek,vagyis te mivel már rohadtul elegem van belőled.Folyton kioktatsz nem csak engem csak mostanában,na mindegy de én ezt nem tűröm el. Legalábbis az én stúdiómba,a csapatom előtt és a bátyám füle hallatára,bár a Párizsi után már kételkedem benne. Na mindegy. Akkor srácok nektek köszönöm hogy bejöttetek mehettek,majd beszélünk!- majd elköszöntem tőlük és csak mi maradtunk tízen. A banda,El,Dani,Lucy és a bátyám. 
- Stella,mi történt veled?- kérdezte El.
- Hogy érted?-keltem fel a padlóról.
- Furcsa vagy,nem ilyen szoktál lenni. Valami meg változott benned.- sütötte le szemeit. Mintha nem is  az igazi Eleanor Jane Calder beszélne hozzám.
- Sajnálom,de ebben a témában nem tudok segíteni. Nem vagyok orvos hogy meg mondjam miért vagy miben változtam. De ha már itt tartunk,nem csak engem kéne szépen mondva basztatni hanem Alexet is,mivel hogy nem én változtam meg. De akkor elnézéseteket kérem! Ja igen,ha lehet  zárjátok be a stúdiót és adjátok le a kulcsot a portán. Páá-majd elmentem. Szarom én le most őket. Van nekem fontosabb dolgom is mint Őket bámulni.  Be szálltam a kocsimba majd elindultam,magam sem tudom hova.
*Harry szemszöge*

Mikor beértünk egy stúdióba-ami megjegyzem most épülhetett- zene csapta meg füleinket.

- Halljátok ezt?- füleltem továbbra is a zenére.
- Szerintem menjünk fel és megtudjuk.-mosolygott Dani,és már gondoltam hogy tudja kivel van dolgunk. Mikor felértünk egy eléggé erős,és ismerős hang ütötte meg füleimet. Épp számolt be egy csapat táncosnak,majd mikor meglátott minket abba maradt,és leültette őket.
- Remélem tudtok róla hogy már kilenc óra is elmúlt.- vonta össze szemöldökeit és lehetett hallani hangján hogy most kiakadt.
- Igen tudunk róla,de ahogy elnézzük legalábbis én nagyon jól elvoltál.- mosolygott rá Niall,olyan Niallesen.
- Hahahahaha…No. Mint láttátok nekik nincs szükségük próbára mert így tökéletesek,viszont nektek? Azt sem tudom mennek-e az alapok.- és éreztem hogy eljött az aminek kellett,magyarán mondva égethettük le magunkat,és ahogy megismertem ez alatt a rövid idő alatt Stellát tudom hogy ki mondja amit gondol.
- Akkor kezdjünk neki.- csapta össze tenyereit Louis.
- Tőlem aztán,mutassátok mit tudtok!-majd leheveredett a csapat mellé és neki láttunk a táncolásnak mondható mozdulatokhoz. Mindenki hozta a saját formáját,bár az elején igen csak röhögtünk egymáson,majd mikor meg kaptuk a szúrós szemeket vissza vettünk és neki láttunk. Mikor már szinte mindenki lement  a színpadról és csak Zayn nyomatta a táncot Stella felállt majd segített neki vagy csak táncolt,meglehetősen nagyon jól mutattak együtt. Még nem igen láttam Stellát ilyen ruhában,de nagyon adta az Ő saját stílusát. A végén még magát is meglepte-legalábbis az arcáról ezt vontam le-mikor oda ment Zaynhez és lepacsizott vele.
- Hát hallod,nem hittem hogy ilyen jól nyomod!-majd ezután a kis incidens után tovább állt és Niall elé lépett.- Hol tanultál meg így táncolni?- tette csípőre a kezét mire Niall felnézett a lányra.
- Hát,mivel te nem ismersz nem is tudhatod,de én Ír vagyok nem angol. Ezáltal nekem hogy is mondjam…-kezdett el gondolkozni majd a szőke srác helyett befejezte a mondatot.
- Nagyon jól megy a tánc,akartad mondani ugye bár. Hát meglepődtem rajtatok!-nevetett fel.- Ahhoz képest a banda 2/5-de tud táncolni.- vallotta be őszintén.
- A kettő alatt kiket értesz?- kérdezte Liam.
- Hát a fekete fel álló hajút meg a szőkét. Veletek még van mit dolgoznom,sőt.- majd csak meredt előre,mikor Zayn felrázta azzal hogy hozzá szólt.
- Akkor,neki állhatunk?- majd fél mosolyra húzva száját közölte velünk a tényeket.
- Ácsi,a neveteket sem tudom. Illetve de azt tudom hogy Liam Liam,de a többiek?- nevetett  fel kínosan.
- Zayn vagyok,Zayn Malik.- nyújtott felé kezet majd mikor meg látta Zayn kezén a tetkót felszólalt.
- Azt a picsa - káromkodott egy sort.- Ez kibaszott jó lett. Mikor,hol és mennyiért csináltattad?- utalt a kezén való tetkóra.
- Hát köszönöm eme mocskos szavakat,amiket kiváltott belőled ez a tetkóm és a dicséretet is köszönöm. Hát már nem igen tudom hogy mikor,Londonban az egyik haveromnál,és baráti áron de ezt nem hangoztatom.-utalt a többiekre,gondolom én.
- Hát rendben van akkor…-majd félbe szakította a kis beszélgetésüket Louis barátom,aminek ki kell mondanom örültem.
- Louis Tomlinson,örülök.- mosolygott majd kezet fogtak.
- Niall Horan,de csak Nialler.-kacsintott majd vele is kezet fogott.
- Liam Payne,ahogy akarod.-miután vele is kezet fogott következtem én.
- Harry Styles a..-majd félbe szíkatott.
- A csajozós! Azért ennyire hülye nem vagyok,minden újságban ti illetve te vagy szinte mindig más csajjal. Bírtam azt a Caroline-t,jó fej csaj.-mire mindenki szeme kitágult.- Most meg mi van?-kérdezte nevetve. Hát nem éppen vicces amit mondott de ha jó fejnek vélte akkor tőlem,ízlések és pofonok.
- Semmi,kezdhetjük az órát?- terelte a szót Niall.
- Rendben van. Akkor mutatok pár alap lépést.- majd belekezdett. Az igazat megvallva,én már az ötödik lépésnél ki puranctam volna de Liam vissza rázott hogy most ne merjem abba hagyni mert rá húz az órára,ezért folytattam bár már majdnem ki lógott a fél belem. A víz úgy folyt rólam mint még soha. Lehet hogy ezek neki alap lépések de nekem ezek haladóak. Bár mit ne mondjak,eléggé jól nyomja.Mikor már nem bírtuk egyszerre dőltünk ki mire Stellából kitört a röhögés,majd felszólalt.- Csak nem elfáradtatok?- mondta két röhögés között.
- Miért? Te nem fáradtál el?- kérdezte Zayn.
- Én? Ez most komoly? Láttál már engem táncolni?- komolyodott el majd Alex megszólalt.
- Tényleg mikor is lesz versenyetek?- kérdezett rá,szóval verseny szerűen nyomja,jobb mint gondoltam.
- Hát,azt nem mondta még meg Kristen szal’ nem tudom.- vont vállat.
 - Akkor táncoljatok. Illetve próbáljátok el,addig is tudunk pihenni.- törölte le homlokát Louis.
- Oké,akkor srácok kezdjétek ti. A ’Moves Like Jagger’ megy már? Legalábbis amit eddig betanultunk?- indult el a zene gép felé majd elkezdett válogatni.
- Igen,az már tökéletesen megy Stell,viszont a többi részét szeretnénk mi ki találni!- felelte felválta két fiú a csapatból.
- Persze fiúk,tőlem, csak aztán férjetek bele a zenébe. Na mehet?- majd mikor mind az öt fiú-ha jól számoltam-beállt elindult a zene és elkezdtek táncolni.
Nagyon jól nyomták,és nem kicsit lepődtem meg az ezt következendő beszélgetéstől.
- Srácok! Ez kurva jó lett. Sokkal jobban megoldottátok mint hittem. Gratulálok!-majd végig ölelgette  mindegyiket.
-Hát mi csak a mestertől tanultunk!- vigyorgott az egyik  mint a tejbe tök.
- Oh,ugyan már. Na pihizhettek,csajok! Mi jövünk. Ad kérlek indítsd be LadyGaga-Judas számát.- felugrott a padlóról az említett srác majd elindította a zenét és a szeme automatikusan Stellára vezettem,és le sem vettem a végéig.
Kissé kipirosodva ugyan de abba hagyták ezt a ész veszejtően jó táncot majd gondolom én várták a komikat rá.
- Stella,ezt mind te tanítottad be?- kérdeztem meglepve.
- Igen,mind a kettőt,de ez még semmi.- majd meghúzta a vizes üveget.
- Most veszem észre,tök jó cipőd van! Hol vetted?- kérdezte Niall,majd én is alaposan végig mértem,mindenhol.
- Huh,azt hiszem mikor Spanyolban voltunk versenyen. Igen,azt hiszem akkor.- túrt sexy-sen a már majdnem vizes hajába.
- Mikor fejezitek be?Már mint a koreót?- kérdezte tátott szájjal az egyik táncos srác.
- Ha én azt tudnám. Most még itt van ez banda is,és hát mit is mondjak és hogyan? Rohadt szarul állunk. Remélem gyorsan lezavarjuk velük ezt az egészet és nem kell sokáig a nyakunkon lógniuk.- ezzel most letaglózott. Szóval teher vagyunk neki,akkor meg minek vállalt el minket?
- Oké,ha abba hagytad az ócsárolásunkat akkor folytathatnánk vagy el is mehetünk.- szólalt fel Louis.
- Akkor elmehettek,vagyis te mivel már rohadtul elegem van belőled.Folyton kioktatsz nem csak engem csak mostanában,na mindegy de én ezt nem tűröm el. Legalábbis az én stúdiómba,a csapatom előtt és a bátyám füle hallatára,bár a Párizsi után már kételkedem benne. Na mindegy. Akkor srácok nektek köszönöm hogy bejöttetek mehettek,majd beszélünk!- majd elköszönt a táncosoktól és már csak a banda,El,Dani,Lucy,Stella és Alex maradt.
- Stella,mi történt veled?- kérdezte El.
- Hogy érted?-kelt fel a padlóról.
- Furcsa vagy,nem ilyen szoktál lenni. Valami meg változott benned.- tisztán látszott hogy Eleanor lesütötte szemeit.
- Sajnálom,de ebben a témában nem tudok segíteni. Nem vagyok orvos hogy meg mondjam miért vagy miben változtam. De ha már itt tartunk,nem csak engem kéne szépen mondva basztatni hanem Alexet is,mivel hogy nem én változtam meg. De akkor elnézéseteket kérem! Ja igen,ha lehet  zárjátok be a stúdiót és adjátok le a kulcsot a portán. Páá-majd elment. Szóval megint nagy paraszt,bunkó,köcsög és még sorolhatnám milyen emberek vagyunk a szemében.
- Ezt megint jól elbasztátok!- csúszott ki a számon,eme meggondolatlan dolog.
- Mi van? Mi basztuk el? Hát Harry baszd meg, nem nekem kell ez a csaj hanem tudtommal neked! Ha ennyire bele vagy habarodva akkor menjél baszd meg, és szedd fel,vidd ágyba majd hagyd ott mint szoktad,csak ne engem vagy is minket hibáztassál már te is! Elég nekem Stella,a sok hülyeségével. És bocs Alex de nekem ezt most muszáj volt kiadom magamból.- kelt ki magából Louis. Hát ennyire komolyan veszi? És ilyet hogy mert mondani? Leszarom hogy a legjobb barátom szinte már tesóm,de ilyet akkor se mondjon.
- Köszönöm Louis,eme lebaszó szavakat!- majd fa képnél hagyva mindenkit elmentem. Most mindenki azt hiszi hogy véres háborút vívunk Lou-val de ez közel sincs így. Most mind ketten egyszerűen csak kiadtuk illetve most csak Ő a rosszat,vagy nem is tudom hogy mondjam. Azt ami aggasztott vagy még mindig aggaszt! Nem tudom pontosan.A lényeg hogy ilyenkor nekünk nem szabad egy légtérben lennünk mert az mindenkinek csak árt. Idő közben beértem a parkba majd leültem egy padra.(Hmm,ez még rímmel is :D ) És bámultam a semmibe. Kedvemnek kedvezően az eső is eleredt de nem igen érdekelt. Már-már azon voltam hogy kifekszem a fűre és bámulom az eget,de egyszer csak egy vékony hang szólított meg.
Kérdés:Ti kire gondoltok,ki lehet a tulajdonosa a "vékony" hangnak?? :)

2012. november 27., kedd

22." Jajj,Paul Higgins hogy te mindent kifecsegsz!"

Sziasztok! Hát itt az új rész! Igen,bevallom késtem egy kicsit és nem igen lett hosszú ez a rész de ígérem a köveztkező hosszabb és izgalmasabb lesz. Addig is remélem ezzel is megelégszetek. A komikat,tetszikeket,nem tetszikeket,rendszeres olvasókat és az oldal megjelenítéseket szívesen fogadom,mint mindig. Most sem nem is húzom tovább az időt,kezdődjék a történet. Jó olvasást! Pussz :)xx

*Lucy szemszöge*

- Szia J,miért hívtál?- kérdeztem bátyámtól.
- Szia L,csak azért mert mi a hónap végén megyünk csak haza,az úgy megoldható hogy nem velünk mentek haza? Mert gondolom nem igen akar maradni Stella egy hónapig össze zárva az 1D-vel lenni.- ha tudná mik voltak és hogy már Stell rég nincs velünk,hűha.
- Rendben van,köszönöm hogy szóltál. Persze megoldható és meg is oldjuk. Nektek meg jó munkát srácok.- próbáltam lezárni a beszélgetést mielőtt még rá kérdezne bármire is.
- Köszönjük,de nekünk most menni kell próbára,majd még beszélünk. Szia húgi.- majd válaszomat meg sem várva meg szakadt a vonal. Vissza mentem a nappaliba majd közöltem a hírt.
- Srácok van egy nem is tudom,olyan közepes hírem.- szólaltam fel.
- Halljuk.- fülelt fel Liam.
- Hát mint tudjátok-vagy nem- én és Stell a bátyámékkal mentünk volna vissza,de nekik egész hónapban itt kell maradniuk. Szóval….-kezdtem bele de Zayn befejezte helyettem.
- Szóval velünk fogsz haza jönni. Igaz?- nevetett fel a kreol bőrű srác.
- Talált-süllyedt.- nevettem fel.-Akkor mikor megyünk?- tapsikoltam össze-vissza.
- Oké,akkor holnap utánra legyél készen mert ilyenkor már úton leszünk.- nyomkodta a telefonját Zayn.
- Tőlem,de én most elmegyek le fürdeni meg aludni,mert már éjfél is elmúlt.- majd fel mentem az adott szobába és elintéztem a dolgaim. Miután végeztem a fürdőben arra gondoltam hogy mi lenne HA bekapcsolnám a gépemet és mi lenne HA felnéznék a közösségi oldalakra de ezek mind csak megvalósítandó dolgok voltak nekem viszont túl nehéznek bizonyultak ezért be feküdtem az ágyba s már húztam is a ló bőrt.


*Stella szemszöge*

Ez a futás különösen jót tett nekem. Elfelejtettem mindent és nem kattogott az agyam úgy mint szokott. Egy forró fürdő által még az izmaim is el lazultak és fittebbnek éreztem magam. Lehet hogy ezt a futás dolgot beiktatnom a minden napjaimba. Épp hogy oda értem a bejárati ajtó elé a postás már vagy ötödjére kopog azon a tetves ajtón,de olyan szinten hogy mindjárt felrobbant.
- Jó napot,segíthetek valamiben?- kérdeztem mosolyogva az idős férfit.
- Igen, jó napot,meg tetszik mondani hogy ki lakik itt?- mutatott a házunkra.
- Természetesen én és a családom,akik jelen pillanatban nem tartózkodnak itthon. Ezen kívül még valami?- kezdett kíváncsivá tenni hogy vajon mit tartogathat abban a dobozban és ez gondolom feltűnt neki így bele kezdett.
- Ha jól gondolom maga Mr. és Mrs. Winter lánya,ez a csomag Önnek érkezett. Csak egy alá írás kell és már itt sem vagyok.- azzal el vettem a dobozt,alá firkantottam és már rontottam is be a házba. Meglepett hogy nekem csomagot hoztak? Na de vajon kitől? Senki nem mondta,és nem is kértem,nincs is semmilyen ünnep szóval ezt már végképp nem értettem. Súlya volt,tehát valami nehéz dolog van benne. Belöktem az ajtót a lábammal majd a nappaliban szem ügyre vettem a dobozt és annak tartalmát. Mikor kinyitottam azt hittem valami ajándék lesz mert elvileg azokat szokták csak úgy dobozban küldeni. Hát megint tévedtem. Rengeteg kép,plüss állat és ilyen kisebb nagyobb játékok,ékszerek és csajos cuccok voltak a dobozban egy levéllel az élen.



’Kedves Stella!
Ha te így akkor én is.Nem igen tudom mi rosszat tettem ellened,de már rá jöttem. Véletlenül mással láttál meg beszélgetni és ez nem igen volt ínyedre,jól mondom?  Sokat köszönhetek neked ezt nem tagadom,mert ha te nem vagy akkor én még ki tudja hol lennék,talán még ott sem ahol voltam annak idején de ne menjünk vissza a múltba,a jelennek éljünk nem igaz? Egy szó mint száz,én is úgy tettem mint te.Ezek után nekem sem kellenek a régi cuccaid amiket azzal az ürüggyel adtál nekem hogy ’legjobb barátnők’. Hát ez már rég elmúlt és úgy gondolom semmi nem köt a másikhoz. A költözéssel kapcsolatban meg nem kell aggódnod nem megyünk ki Londonba,szóval nyugodtan el lehetsz a drága kis Lucydal,Danikéddel és Elikéddel.-megjegyzem ezeket szó szerint így írta le :D-Nem szólok bele az életedbe,de egyet ne feledj nem árultam ki semmilyen titkod és ha netalántán össze hoz a sors minket kérlek ne ismerj meg,de ha fel is ismersz ne köszönj még csak ne is gyere oda. Ezer köszönet érte.
(Volt)Legjobb barátnőd:Katie!xoxo’



Tudom szemét dolog meg minden de rám jött a röhöghetnék,és vagy öt perc után maradt csak abba és az is csak azért mert már iszonyatosan fájt a hasam. Nagy nehezen össze szedtem a doboz tartalmát majd levittem a garázsba és jól elzártam,így legalább nem látom minden nap,és senki nem kérdezget felőle. Ugyan még mindig mosolyogva,de fel caplattam a lépcsőn és ledőltem az ágyamba. Az idő szépen elment amint rá pillantottam az órámra ugyan is már délután 12 is elmúlt. Nem tudtam mit csináljak fél hétig ezért elkezdtem bámulni a plafont és csak számoltam. Azon kaptam magam hogy esze veszetten csörög a telefonom. Mikor ránéztem egyből az időre  vetettem pillantást ami már szépen ütötte a fél hetet. De jó nekem,most tuti ki fogok kapni Kristentől,mivel azt mondta ne késsek. Gyorsan össze kaptam magam,és majd azt mondom hogy a futás miatt késtem. Nem egyszer kellett már ki másznom a gödörből,akkor nem most fogok bent ragadni. Miután bezártam a házat bepattantam a kocsimba majd száguldottam is a stúdióba. A recepción semmit nem mondtak még azt sem hogy hova kell mennem ezért mentem oda,ahova legelőször mentem Kristennel. Félve ugyan de kopogtam,vagy is csak akartam volna mivel az ajtó egyszerűen csak kinyílt.
- Öhm,Helló.- köszöntem kicsit félénken ami tőlem nem megszokható.
- Stella,nem meg mondtam hogy ne késs?- meredt rám teljesen normálisan Kris.
- Bocsi,bocsi de miért is kellett bejönnöm? ilyenkor?- ültem le a már megszokott fekete bőr kanapéra.
- Gondolom,sőt tudom hogy ismered Pault,nos van egy ajánlata számodra.-tekintete köztem és Paul között cikázott,és éreztem hogy elfogadta helyettem is a munkát.
- Ez az egész annyi lenne hogy a fiúknak bekéne tanítanod valamilyen kisebb fajta tánc sorozatot,és hogy ha nem megy nekik akkor Te és a csapatod-mert tudom hogy van sajátod-lesztek a háttér táncosok,persze ha van kedve akkor Danielle és Eleanor is táncol majd veled illetve veletek.- jajj ne,még egy olyan munka ahol ezekkel kell lennem. Ó édes istenem miért büntetsz engem ennyire?
- Hát gondolom Kristen már elfogadta helyettem az ajánlatot mert már eléggé jól ismerem szóval nemet már nem mondhatok. Mikor,hol,milyet és mennyi perces legyen? Vagy órás?- kérdeztem unottan.
- Holnap,a tánc stúdiódban,rád bízom,azt is rád bízom és akármilyen furcsa azt is rád bízom!- mosolygott Paul de én a második szónál leragadtam.
- Mit értsek az alatt hogy stúdióMban?- emeletem ki az M hangot.
- Kristen nem mondta még?- tágult ki a szeme.
- Jajj Paul Higgins hogy te mindent kifecsegsz!- mérgelődött a főnököm.- Úgy gondoltam mivel mindjárt itt a szülinapod ezt adnám neked ajándékba,egy stúdiót ahol kedvedre táncolsz,énekelsz vagy csak gondolkozol. Nekem is volt egy ilyen kis kuckóm annak idején.- sóhajtozott Kris,csak nem igen értettem a taktikáját ugyan is nekem Október 26.-án van a szülinapom és még csak Június van. Te jó isten,ez a nő személy :D


- Okééé,de akkor most már mehetek? –fontam karba kezeim.
- Persze,és holnap ne feledd hogy reggel nyolckor már kezdtek!!- egy bólintással jeleztem hogy ’rendben van,majd jövök’ és indultam is haza.A semmit tevésben is el lehet fáradni ezt tudom is bizonyítani ugyan is nekem mindjárt lerohadnak a lábaim szó szerint.Nagy nehezen ugyan de fel cammogtam az emeletre majd ismételten befeküdtem a kádba és áztattam magam. Nem sokáig csak egy fél órát ültem bent majd szintén nagy nehezen fel küzdöttem magamra a pizsamám és már húztam is a szunyát.


*Harry szemszöge*

Nem is igen értem hogy miért de féltem. Azt hogy mitől nem igen tudtam vagy csak magamnak nem akartam beismerni. Ez a baj velem,túl könnyen esek szerelembe. Ezért is szeretem inkább az egy éjszakás kalandokat. Azokkal nincsen semmi gond,viszont a hosszú távú kapcsolatokkal annál több. Be kell valljam eddig egyszer voltam igazán szerelmes,de az sem tartott tovább 1-2 hónapnál,mivel jött az X-Factor. Sajnáltam azt a kapcsolatot de miután rájöttem hogy engem bizony átpaliztak legszívesebben fel pofoztam volna a csajt -aki jelen esetben Felicity Skinner volt- és a csávót is,de tartottam magam meg anya sem nézte jó szemmel,nem is beszélve Gemmáról. Na igen,az én drága egyetlen nővérem Gemma. Mióta nem beszéltünk már. Jól össze jött neki az élet,bár nem mintha nekem nem csak örülök neki hogy sikerült meg találnia a boldogságot. Bárcsak én is ott tartanék már. Gondolkodásom a telefonom csörgése zavarta meg. Megráztam a fejem majd egy pillantást vetettem a zenélő eszközre,ami jelen esetben Paul-t írt ki.
- Haló?- kérdeztem nagyot sóhajtva.
- Neked is szia Harry. Most azonnal a lényegre térek,holnap illetve már ma haza kéne utaznotok ugyan is meg van a megfelelő személy a táncra!- mondta örömmel a hangjában a mi ’kis testőrünk’.
- Rendben van,akkor majd szólok Liamnek hogy intézze el a magán gépet és már megyünk is. Ennyi lenne?- bámultam ki a sötét utcára.
- Igen,ennyi lenne. De lehetőleg épségben érjetek ide.- komolyodott el a hangja.
- Próbálunk,majd akkor talizunk. Szia!- majd válaszra sem várva kinyomtam és értesítettem a többieket.- Srácok! Pakoljatok mindent össze,megyünk haza! Paul megtalálta a szerinte megfelelő táncost!- majd már ugrottak is és vagy 15 perc alatt már mindenki készen létben állt.
- Liam,akkor elintézted a gépet?- kérdezett Louis egy értelmeset a mai napon.
- Igen,úgy hogy szerintem mehetünk is.- majd Alex bezárta a házat és már mentünk is a reptérre. Meglepődtem hogy Zayn-ek itt volt a kocsija majd leesett hogy Perrie azzal jött ki ide Párizsba a nagy szüleihez,mivel-elvileg!!-az övé szervizben van.Ahogy fel szálltunk a repülőre a szemeim automatikusan lecsukódtak majd a leszállás előtt keltem fel.


*Alex szemszöge*
Mikor Harry bejelentette hogy vissza kell mennünk Londonba az egyik felem megnyugodott míg a másik esze veszett gondolkozásban járt. Meglehet hogy Stella  lesz a tánctanárjuk a fiúknak? Neeem,nem hiszem mivel ezt a munkát sem vállalta el! Egyben van még egyáltalán? Anyuék tudják hogy lelépett? És azt hogy mi éppen hogy már leszálltunk a repülőről? Mondjuk azt sem tudják mi van velünk. Bár mi sem hogy velük mi van! Próbáltam aludni,de nem ment. Valami mindig járt a fejemben,vagy éppen majdnem hogy elaludtam de valaki mindig felvert-nem szó szerint érteni :D. Bő két óra utazás után leszálltunk a reptéren,és egyetlen egy rajongót sem véltem felfedezni. Paul ott várt minket a fekete böhöm nagy Range Rover mellett,amibe gyorsan bepattantunk majd már rontottunk is a Direction-ház felé. Meglepődtem hogy én is oda mentem,de hajnalban már hadd ne törjek rá szegény húgomra aki biztos vagyok benne hogy bezárkózott. Mikor beértünk Liam meg mutatta a vendég szobát,amit én kaptam majd bevetődtem az ágyba és már nyomtam is a szunyát.

Kérdés:Mielőtt Stella össze jön majd Harryvel legyen előtte valakije?(mivel ugye csak így betoppant Kyle is :D) :)

2012. november 24., szombat

21."Nyugodj le matrózka!!"

Sziasztok! Hát nem igen tudom hogy örüljek-e vagy sírjak mert hát a kért komment nem jött össze-csak három...-viszont a tetszik/nem tetszik gombokat használtátok és az oldal megjelenítések is átlépte a +2000-et. Köszönöm hogy ezeket eddig eltudtuk érni remélem lesz ez még több is. Próbáltam hosszabb részt írni mivel az előző kettő azt hiszem rövidebb lett mint a többi,remélem sikerült össze hoznom :) A kövi részhez most nem fűzik határt de azért jól esne ha jönne egy-kettő komi. :)Igaz,kisebb csúszással ugyan de itt van a rész amihez nagyon jó olvasást kívánok!Pussz:)xx



*Harry szemszöge*

Mikor mindenki elhelyezkedett megvártuk míg elmennek a bitangok majd elő bújtunk. Hát igen,ez is csak az én ötletem lehetett hogy bújjunk el majd bújjunk elő. Mindegy,a lényeg annyi hogy miután elmentek mindenki elő jött majd a sajátos kis feladatával kezdett foglalatoskodni. Épp a padok felé mentem mikor a legutolsó,legrégebbin megakadt a szemem. Illetve nem is a padon hanem alatta. 
- Aleex,gyere egy kicsit.- csuklott el itt-ott a hangom.
- Igen?- vetett felém egy pillantást.
- Az ott nem egy ember?- mutattam az alakra.
- Jézusom!- kapta szája elé a kezét majd hátrált egy lépést.  Ekkor már a többiek is oda értek,és már csak annyit láttam hogy Danielle össze esik és Liam kap utána.
- Ugye az ott nem Stella?- mutattam ismét az alakra,mire a többiek csak bólogattak hogy de,az Stella. Hirtelen egy egészen mély,dörmögős hangot hallottam meg,nem is olyan messziről.- Srácok,azt hiszem futás!- majd szegény lányt ott hagyva kezdtünk menekülni. Liam alig bírta tartani a tempót mivel Danielle a kezében volt és így nem igen ment neki a futás. Épp hogy oda értünk a bokor rengeteghez már össze is esett a kezében a lánnyal.

*Stella szemszöge*
Az ütés eléggé gyorsan és fájdalmasan ért. Mikor  kinyitottam a szememet több mint 2 pár szem nézett vissza rám. Már-már kezdtem örülni hogy de jó valaki végre megment-persze ha eddig bajban voltam-és haza visz. Hát nagyot tévedtem mikor felrántottak a földről majd a kezemet össze kötözte és be ragasztotta a számat,így semmi esélyem nem volt sem szabadulni,sem pedig segítséget kérni. Vagy egy órán keresztül utaztunk egy autóban mikor végre megálltunk majd szó szerint ki rángattak.Nem voltam teljesen magamnál,ugyan is az az ütés nem volt kicsi. Egy régi,poros,ütött-kopott raktárba vonszoltak be,majd ki kötöttek egy székhez. Az egész mint egy film jelenet olyan volt. A csávó hozott egy széket,majd lazán megpörgette majd a támlájára könyökölve nézett. Már szólaltam volna meg,de rá kellett jönnöm hogy ez nem fog sikerülni ugyan is le van ragasztva a szám. Ahogy ezt észre vette a csávó oda jött felemelte az államnál fogva a fejem,majd olyan nagy erővel tépte le a ragasztót hogy felrepedt a szám.

- Nocsak,ott egy kis vér. Na majd mindjárt el tüntetjük!- majd alkoholtól büdös szájával közelített felém. Egy ideg még ment hogy hátrébb és hátrébb hajoljak viszont egy idő után magához rántva konkrétan lenyalta ajkaimról a vért majd elhúzódott.- Na látod,nem is volt olyan vészes. Ez a része.- röhögött fel ’ördögien’.
- Mit akarsz?- próbáltam őszinte,határozott és flegma lenni,bár ezek után nem igen ment.
- Nagyon semmit,csak a szenvedélyem a gyilkolás tudod. Először nem fog fájni,csak egy kis pia lesz benned. Aztán már kielégítesz,és mikor már teljesen készen vagyunk megöllek. Ennyi elég lesz nem? Vagy szeretnél már most kapni egy kicsit a lábad közé?- húzogatta a szemöldökét ez a patkány. Utáltam magam. Utáltam magam amiért eljöttem. Utáltam magam mert most vagyok a legnagyobb pácban,és ezek után mit fogok én kapni? Idő közben elment ez a féreg nyúlvány és egyedül maradtam az üres,poros raktárban. Egyszer csak éreztem ahogy rezeg a telefonom. Nem üzenetem jött mert az csak pár percig rezeg. Ez a GPS-em volt. Ez azt jelenti hogy Alex emlékszik a telefonomba épített út mutatóra. Nos igen, Kristen bele tetetett egy olyan programot ami azt mutatja meg hogy hol vagyok,csak úgy mint elintézte a Twitterem,a Facebook-om és az összes olyan közösségi portált ahol regisztrálva vagyok így mindig tudja merre vagyok. Alex ezt most ki használta és megkeres,remélem. Ez nem lehet igaz. Már vagy fél órája hogy rezeg ez a szar. Egyszer csak azon kaptam magamat hogy nyitódik az ajtó. Féltem. Mi van hogy ha a paraszt jött vissza? Rettegtem. Igazából remegett a kezem,és pár könny csepp is le folyt.  A szemem behunytam és vártam. Vártam a kínzásra. A könnyeim menthetetlenül folytak és meg sem próbáltam vissza tartani őket. Hallottam egyre gyorsabb és hangosabb lépteit vagy lépteiket-ebben a pillanatban nem igen tudtam hogy többen vannak-e-és ahogy az ajtó nyitva maradt megcsapta arcomat a hűvös éjszakai levegő. Fogaim össze szorítottam de a remegés még mindig nem állt  el,annál inkább rám jött. A szék mögött azt éreztem hogy valaki valamivel babrál. Mikor a kezeimnél nem éreztem azt a szorító nyomást rá kellett  jönnöm hogy engem eloldoztak. De mi lesz hogy ha egy ágyhoz kötöznek ki? Ezeket a dolgokat próbáltam gyorsan elhesegteni és nagyjából sikerült is. Majd egy szorító érzés kerített hatalmába ami azt jelezte hogy újra vissza kötöttek. Tehát vissza jött.
- Mit akarsz?- kérdeztem a már szokásos kérdést.
- Hmmm,egy ilyen kis lányt az ágyamba.- nevetett fel kacéran(?)
- Hoznál egy kis vizet?- kérdeztem unottan.
- Milyen kell?- hát ha lehet választani akkor kicsit húzom az agyát.
- Buborékosat,légyszíves. Hogy aztán az arcodba böfögjek!- mosolyogtam ördögien.
- Aztán semmit ravaszság.- majd elindult. Nem véletlen találtam ki ezt a kis vizes ötletet. Általában akkor szokott viszketni a könyököm mikor Alex a közelben van. Ez most is így volt-mellesleg fordítva is így van-ezért küldtem el a krapekot.
- Alex,itt vagy?- kérdeztem kicsit erő teljesebb hangon.
- Stella,minden rendben?- jött elő dobozok mögül két sráccal.
- Hát igen,gondolom. Amúgy kikkel jöttél?- cseverésztem vele miközben a kezemet oldozta el.
- Mi történt a kezeddel?- meredt az említett vég tagjaimra.
- Ha én azt tudnám. Amúgy kérdezem még egyszer kikkel jöttél?- böktem a fejemmel a két ’ismeretlenre’.
- Harry és Zayn. De nem fáj a kezed?- nézett vissza a csuklóimra.
- Nem. Kicsit sajog mert nem jutott bele sokáig vér de amúgy nem fáj.- pedig fájhatott volna mivel erősen meglátszottak a kötélnek a nyomai és még vérzett is egy kicsit.
- Most menjünk. Nem szeretném hogy ha vissza térne az az elme beteg.- majd megindultunk a két alak felé.
- A többiek merre vannak? Illetve a lányok?-rázogattam a kezem hogy jusson bele elég vér.
- Kint. De siessünk egy kicsit,nem szeretnék most már én   is megkötözve lenni.- mondta komoly hangon.Amint oda értünk a bokor rengeteghez észre vettem két alakot a földön feküdni. Az egyiket amint fel ismertem  már is esze veszett futásba kezdtem.
- Úr isten! Danielle!- borultam nyakába szegény lánynak és elejtettem pár-sok-könnycseppet. Mikor valaki elakart onnan húzni csak még erősebben szorítottam magamhoz szegény lányt.
- Stella! Engedd már el szegény lányt. Nem látod hogy alig kap levegőt?- kérdezte a csíkos pólós.
- Nyugodj le matrózka! Nem ölelhetem meg a barátnőmet mikor miattam került ilyen állapotba?- vettem fel a köcsög formámat.
- Szóval matrózka? Akkor te meg mondjuk…-gondolkodott hosszasan a bece avagy gúny nevem.- Legyél….Hmm,ez így nem jó nem tudok rólad semmit. Majd idővel kapsz te is egy nevet.- mosolygott ördögien,min kb. én bent.
- És te azt honnan veszed hogy idővel jóba leszünk? Talán valami jós vagy?- röhögtem ki.
- Stella,állj le.- szólt rám Alex.
- Mi a bajod?- húztam össze a szemöldököm.
- Semmit.-motyogta halkan mire nekem egy eléggé meglepő dolog hagyta el a szám.
- Hogy miért nem hagytál bent. Jobb lett volna. Amúgy sem olyan nagy dolog hogy leitatnak aztán megerőszakolnak ki tudja hány ember és hogyan majd a végén megölnek és eltemetnek. Ha jobban bele gondolok jobb lett volna,és addig sem rontottam volna itt a levegőt ugye kedves Ván Dájöreksön?- mondtam gúnyosan a nevüket mire ahogy láttam mindenkiben fel ment a pumpa.
- Stella,kérlek. Igaza van Alexnek. Most már elég,és állj le.- szólt közbe El.
- Akkor meg minek vannak itt? És egyáltalán minek jöttetek megkeresni?- tettem fel a kérdést.
- Azért örülsz mert ki lett mentve a kis khm.khm…- szólt közbe Alex.
- Mi van?Alex te magadnál vagy? – meredtem rá.
- Én igen,na és te?- fonta össze karjait.
- Köszönöm kérdésed igen jól vagyok. De jobban lenné ha nem látnálak titeket jelen pillanatban.- akadtam ki majd fa képnél hagyva őket elmentem,persze csak mentem volna hogy ha nem üti meg füleimet egy eléggé kiábrándító beszólás.
- Mi van,megint futsz az igazság elől? Már bánom hogy kiálltam melletted! Igazi kis csőd tömeg vagy,sajnálom hogy akkor Katiet osztottam ki.- mondta nagyot sóhajtva a csíkos pólós mire nem türtőztettem magam,csak hoztam a formám.
- Én is bánom hogy vissza jöttem,de nem kell sokáig elviselned ígérem.- azzal a kezem meglendült és egy piros foltot hagyva arcán elmentem. Akkorát kapott az arcára hogy a kezem még jobban sajgott mint eddig,de nem érdekel nekem egy ilyen ember ne szólogasson be. Mikor haza értem felrohantam az emeletre majd össze pakoltam azt a kevés cuccomat is ami volt majd levágtattam az emeltről,ki a bejárati ajtón majd leintettem egy taxit és már mentem is a repülő térre. Most majd mondhatják azt hogy futok az igazság elől,csak nem tudom hol van itt az igazság,mert az oké hogy futok de mi elől? Ja megvan,az olyan taplók elől mint ez a banda. Mikor oda értem kifizettem az utat majd a jegy pénztárhoz vettem az utamat.
- Jó napot! Mikor indul az első járat Londonba?- kérdeztem kedvesen az eladó nőt,mire felpillantott a papírból majd megszólalt.
- Jó napot kis asszony. Nem sokára,egy és fél óra. Szeretne jegyet venni?- tette fel a leghülyébb kérdést a világon-na jó nem egészen de majdnem.
- Igen,arra a járatra legyen szíves adni egy jegyet.- mosolyogtam kedvesen.
- Elkérhetem a személyi igazolványát?- persze,mindjárt oda adom neki az egész élet rajzom. Mosollyal az arcomon átadtam a kért papírokat majd miután át vettem a jegyet mentem is becsekkolni. Miután kész kész voltam már szálltam is fel a gépre,mert már idő volt. A fülesemet szépen a fülembe helyezve elfoglaltam a helyemet majd lehunytam szemeimet és álomba szenderültem. Arra keltem hogy valaki meg kocogtatja a vállaimat majd szólongat is.
- Mindjárt leszállunk!- mondta kedvesen az illető.
- Köszönöm hogy szóltál.- mondtam mosolyogva miközben a szememet dörzsölgettem.
- Ugyan,azért a gépen csak nem hagyhatlak. Amúgy mi járatban Anglia felé?- csatolta be az övét.
- Haza felé. Volt egy kis zűr és nekem ez nem igen kell.Na és te?- kérdeztem majd követtem példáját.
- Sajnálom. Hát tudod én is haza felé tartok.- mondta kedvesen.
- Ne sajnáld hisz nem tudhattad. Amúgy merre fele laksz?- tereltem a témát egy kicsit.
- Holmes Chapel. Amúgy hogy hívnak,és merre fele laksz?- érdeklődött.
- Hát még nem igen hallottam arról a helyről de biztos jó lehet. Hát én Londonban. És Stella vagyok. Am,mennyi idős vagy?Név?- folytattam a kis beszélgetést.
- Gemma,és 20. De tudod mit,ne kérdezgessük egymást hanem alap járaton meséljünk magunkról.- vetette fel az ötletet ezek szerint Gemma.
- Rendben van,akkor kezded vagy kezdjem én?- kérdeztem rá.
- Kezdheted. - majd bólintottam és elkezdtem volna ha nem szállunk le.
- Upsz,ez most nem fog menni,de figyelj itt a teló számom majd hívj ha esetleg Londonban jársz rendben?- pötyögtem be a számomat a telefonjába.
- Okés.-azzal Ő is be írta a számát majd elköszöntünk egymástól és mentünk a saját utunkra. Eddig bármilyen furcsa is,de nagyon megkedveltem már most ezt a lányt,bár lehet hogy nem kéne mert mi van ha csak ki használ? Mondjuk én mindenben először a rosszat látom,de ez néha jó is. Miután kiértem a reptérről leintettem egy taxit majd haza felé vettem az irányt. Gyorsan ki nyitottam az bejárati ajtót majd rohantam fel a szobámba. Mivel a gépen ki kellett kapcsolnom a mobilom most bekapcsoltam. 35 Alextől,20 Eltől,22 Lucytól és akármilyen meglepő 10 nem fogadott hívás egy ismeretlentől de tőle még üzenet is jött. Még pedig ez állt benne:



,,Szia Harry vagyok-a göndörke- remélem jól vagy semmi bajod nem esett,Lou-a matróz :D- sem gondolta komolyan amit mondott. Kérlek ne haragudj rá! xx Harry"



Meglepett hogy írt. De valamilyen szinten azért örültem is neki hogy legalább Ő bocsánatot kért,hamár Ő nagysága nem tudott. Amint elküldtem volna a válaszomat ki kapcsolt a telefonom ami azt jelezte hogy ezt pedig lemerült. Hát feltettem tölteni hogy azért ha keresnek eltudjanak érni bár nem igen szeretném. Bekapcsoltam a gépemet majd fel mentem Twitterre. Jött egy pár milliónyi üzenetem még is meg láttam a legfrissebbet ami Kristentől jött.



,,Stella! Holnap be kell jönnöd a modell stúdióba! Fontos megbeszélés lesz olyan fél hét fele. Ne késs!
Üdv: Kris xx"



Hát akkor meg is van  a mai el foglaltságom. A hasam kongott az ürességtől,nem igen érdekelt hogy hajnal van vagy sem éhes voltam és mikor éhes vagyok leszarom az időt,és úgy mindent. Gyorsba össze dobtam vagy 6 pirítós kenyeret is mindegyiket megkentem lekvárral majd meg is ettem őket. Már épp hogy kezdett világosodni úgy döntöttem elmegyek és futok. Nem tudom hogy jött ez az ötlet mivel sosem szoktam futni. Elő kerestem a régi piros Conversem majd egy laza ruhát és magamra kaptam. A telefonom még töltődött ezért nem vittem magammal semmilyen komunikáló eszközt csak magamat meg a kulcsokat és már róttam is a köröket.

*Alex szemszöge*
Meglepett Stella hirtelen változása. Egyik pillanatban még mindenkit szeret a másikban meg már megint a flegmaság. Elhiszem én hogy lázadni akar mert most ebben a korszakban van,de néha kicsit vehetné lazábban is a dolgokat. Nem szerettem volna lecseszni de éppen elég volt ahogy Louis-val váltottak szó csatát. Éreztem hogy itt már nem fogja magát tartani és ez így is lett,lekevert egy akkora pofont szegény srácnak hogy az arca jelen pillanatban is vörös a kéz nyomtól.
- Alex,Stella jár valamilyen verekedő sportra hogy ilyen erőset üt?- méltatlankodott Lou miközben a fájós arcát borogatta.
- Nem,csak éppenséggel sokat táncol nem is akár hogyan.- válaszoltam nyugodtan a kérdésére,vagy is inkább próbáltam mert mire haza értünk semmi nyoma nem volt a húgomnak.
- Nem félsz egy kicsit sem?- meredt rám Dani.
- Még is mitől?- néztem rá árgus szemekkel.
- Hát Stella megint elment. Nem gondolod hogy meg kéne keresni?- váltott komolyabb és morgósabb hangnembe ami nem meg szokható Danielletől.
- Van egy olyan érzésem hogy haza ment,illetve vissza Londonba. Remélem van annyi esze hogy nem megy ki megint csak úgy az utcára.- néztem végig mindenkin,és próbáltam egy biztató mosolyt küldeni ami nem tudom hogy sikerült-e.
- Rendben haver,te húgod. Én többet nem vállalok érte felelősséget.-mondta nevetve Louis mire egy hülye fejet vágtam.- Ne nézz már így nem mondtam semmi olyat.- emelte fel kezeit védekezés képpen.
- Eddig sem vállaltál érte felelősséget ember.- ráztam a fejem.
- Kérlek,csak most ne veszekedjetek.- csitított minket Lucy.- Áhh,nézzenek oda ki hív. John.- majd elment telefonálni.


Kérdés:Gondolom rá jöttetek hogy akivel a repülőn megismerkedett Stella,Gemma volt az Harry nővére. Most jön a kérdés: Alakuljon köztük is ki barátság? :)

2012. november 21., szerda

20."Féltem. Reszkettem.Izzadt a tenyerem.."

Sziasztok! Mint ígértem itt a rész,bár igen csak rövidke. Próbáltam úgy össze hozni a részt hogy azért legyen benne egy kis izgalom,bár ez nem tudom mennyire sikerült.Akkor most jöjjenek a jó hírek. Kezdeném a fiúk első"nagy" lemezével az "Up All Night"-al,mint tudjuk ma lett egy éves ez a csoda album. Hát nagyon gratulálok nekik *-*  MÁS. A komiknak nagyon örültem,mint mindig,és meglepően hamar érkeznek a részekhez. Most egy kicsit emelünk a téteken,és 4 komi 3 tetszik után érkezik a következő rész. Remélem azért ez is össze jön ;) Hát akkor jó olvasást! Pussz. ;)xx


*Harry szemszöge*


Nem gondoltam volna hogy ennyire felidegesítik a rajongók. Pedig aztán én vagyok maga Harry Styles a One Direction-ból. És valóban ez a  baj velem. Általában a hírnevemmel próbálok meg felszedni csajokat-eltekintve Caroline-tól!- és egy éjszaka után pedig kipaterolni őket. Talán tényleg rá kéne jönnöm hogy nem mindenkinél jön be a sármos mosolyom,a göndör fürtjeim,a gödröcskéim és a mély hangom. Sőt,az is lehet hogy engem,saját magamat nem talál vonzónak Stella. Nem igen mutat ki semmilyen fajta érzelmet felénk,csak mikor valamitől vagy valakitől irtó boldog vagy szomorú. Olykor-olykor megláthatom mosolygós esetleg szomorú arcát. Ha eddig bele gondolok a dolgokba szinte csak bántást kapott tőlem,így azt sem értem mit akarok nála elérni. Az első találkozásnál már bevetettem a flegma,bunkó és vissza taszító énemet,aztán veszekedtem vele amiből az lett hogy sírt-de nagyon-de legalább szakított Kyle-al,aztán meg ez a chatelés mint áll rajongó. Szép mondhatom. Mikor szó szerint lerázott hallottam ahogy becsapja a bejárati ajtót majd elhagyja a házat,és ki miatt? Hát persze hogy miattam,bár ezt Ő  nem tudja hogy velem beszélt. Nem tudtam úgy megülni azon a rohadt ágyon hogy ne gondolkodtam volna azon hogy most vajon mi lehet vele,hol van,mit csinál és leginkább hogy kivel. Nagy erőt véve magamon lementem és felkészültem a következő fejmosásra.
- Haz,ugye nem vetetted be az áll rajongós cuccot Stellánál mint annak idején Cloe-nál?- szegezte felém a kérdést Louis.
- Ami azt illeti,de. És most gondolom mérgesek vagytok rám mert megint elűztem itthonról szegény lányt!- hajtottam le fejemet és a földet kezdtem el kémlelni.
- Gratulálok haver! Elűzted a húgom,megint!!- pattant fel mérgesen a kanapéról Alex.
- Nyugodj meg Alex,igaz nem rég ismertem meg Stellát de tudom hogy van annyi esze hogy ne kerüljön bajba!- próbálta nyugtatni Lucy Alexet nem sok sikerrel.
- Nem érdekel,tuti valami baja van,volt és lesz is ha nem megyek utána!- kapkodott a levegőben miközben egy kockás inget rántott fehér trikójára.
- De nem mehetsz el csak úgy Alex! Ezt te is tudod. Csak nem követi el megint azt a hibát mint AKKOR!- nyomta meg az ’akkor’ szót Danielle.
- De nem érted hogy a húgom,baszd meg? Ha nem figyelek rá nekem annyi és nem szeretnék még egy valakit elveszíteni! Most pedig,ha bármi baja lesz Stellának neked véged bongyor bárány!- teljesen lefagytam Alex szavaitól. De igaza van teljes mértékben ezért nem hagytam magam.
- Várj!- húztam vissza.- Hadd menjek veled!-ajánlottam fel.
- Rendben,legalább egyszerűbb lesz kicsinálni!- majd felrántottam magamra a fehér Conversem és a bőr dzsekim. Illetve rántottam volna.
- Hol a bőr dzsekim?- turkáltam tovább a kabátok között.
- Azt hiszem azt kapta fel Stella mikor elment,meg ha jól láttam Niall fehér Adidas cipőjét Zayn kocsi kulcsai kísértében,ja meg azt hiszem az én napszemüvegem.- vezette fel Liam a dolgokat.- Viszont nem mehettek csak ketten! Mi is megyünk,hát ha előbb rá bukkanunk!-azzal mind a 3 lány,és a maradék 4 fiú felkapta a cuccát és már mentünk is.
- Akkor,Lou és El,Lucy és Niall,Alex és Harry meg én,Zayn  és Dani megyünk együtt párokban úgy talán könnyebb és a lányok sincsenek egyedül.- adta ki a parancsokat Liam és már mentünk is. Már vagy fél órája mentünk és pásztáztuk a terepet mikor már muszáj volt megtörnöm a kínosnak mondható csendet.
- Figyelj Alex,én nem szerettem volna megbántani Stellát és téged sem,de nem is tudod mennyire elkapott a hév…-kezdtem bele,de feleslegesen mert befogta a számat hatalmas kezeivel.
- Shhh! Nézd,ott van valaki!- mutatott a padok felé,és tényleg volt ott egy vagy kettő fekete alak.


*Lucy szemszöge*

Mikor Liam kiosztotta a párokat nagyon megörültem hisz egyrészt Niall a kedvencem és eléggé jól megvoltunk az utóbbi időkben. Egy részt rettegtem hogy valami baja eshet,eshetett Stellának viszont Niall közelsége ezt valamilyen szinten tompította.
- Nem vagy éhes? –tette fel az ominózus kérdést Niall.
- Ez most komoly? Nem,nem vagyok éhes és te sem vagy az! Szépen megkeressük Stellát,és majd utána eszel azt amit akarsz!- akadtam ki egy pöppet.
- Ne haragudj,nem akartam.- mondta szomorú ,lebiggyesztett ajkakkal.
- Jó,elég a szomorkodásból induljon a munka!- azzal kézen ragadtuk egymást-amit még Niall is furcsállt nem csak én- és elkezdtünk futni. Nem tudtuk merre,vagy hogy hova csak előre. Mikor már vagy lefuthattunk fél km-t lihegve álltunk meg a park egyik pislákoló lámpája alatt.Niall homlokán csak úgy csillogtak a verejték cseppek,amiből azt következtettem le hogy nem igen szokott ilyen nagy távot lefutni. Nekem nem igen ártott meg ez a ’kis’  futás,amit a szőke srác szóvá is tett.
- Neked hogy hogy nincs semmi bajod?- furakodott kék szemeivel az enyéimbe.
- Ezt hogy érted?- vettem elő egy zsebkendőt majd letöröltem izzadt arcát amit egy mosollyal köszönt meg.
- Hát,majdnem lefutottunk egy km-t te meg alig ha izzadsz!- ábrándult ki egy ilyen kis csekélység miatt.
- Ja,hát tudod ez hosszú. De röviden annyi hogy rengeteget futok,futottam és a maratont  is sikerült lefutnom,ahol mellesleg 15. lettem.- büszkélkedtem.
- Ej ha, hát akkor gratulálok!- ölelt meg bíztató mosollyal. Mikor hozzám ért,felmelegedtem érintésétől. Nem mintha eddig nem lett volna jó idő,de értitek na. Éreztem minden egyes levegő vételét és mikor kifújta meleg bent tartott oxigénjét liba bőrös lettem amit egy halk kuncogással támasztott alá.
- Na,induljunk mert a végén még kapunk a többiektől hogy nem csinálunk semmit.- toltam el  magamtól,bár nem szívesen.
- Rendben van,akkor menjünk.- és belevetettük magunkat az éjszakai keresésbe.



*Harry szemszöge*

Már vagy 30-35 perce guggolunk a sötétben és figyeljük azt a pár sötét alakot de nem igen mozdulnak. Meg lehet hogy észre vettek,bár nem vagyok benne biztos. Arra lettem figyelmes hogy Alex lassan ugyan de előrébb megy. 
- Hé,mit csinálsz? A végén észre vesznek!- suttogtam neki alig hallhatóan.
- Nyugalom,csak gyere.- azzal megindultam utána. Szépen komótosan elértünk egy eléggé vaskos fához így mindketten kipihenhettük magunkat és váltottunk pár szót.
- Továbbra is maradjuk ilyen hogy is mondjam,össze tartóak. Akkor minden rendben lesz.- suttogta Alex,bár nem igen tudta mivel hangja épp olyan szakaszon megy keresztül akárcsak az enyém.
- Biztos vagy benne hogy ez menni fog?- meredtem rá mint ha valami életbe vágóan fontos dolgot kéne megoldanunk bár ha jobban bele gondolok,Stella élete forog kockán. Sajnos nem bírtam tovább tüsszentenem kellett. Hát nem sikerült valami halkra és erre nem csak Alex de az a pár alak is felfigyelt és közeledtek felénk.
- Gratulálok Harry! Tudsz fát mászni?- bólintottam-Akkor nyomás felfele!- azzal a lendülettel megindultam felfele majd Alex  is. Mikor felértünk azon nyomban meg is érkeztek a fa tövéhez az alakok. Eléggé nagy bitang emberek voltak,testőröknek tuti elmennének.
- De hát itt hallottam főnök. Nem hisz nekem?- kérdezte a tele tetovált krapek.
- Velem te itt ne játszadozz!-azzal behúzott neki egy hatalmasat mire a csávónak felrepedt a szája.- Most pedig,fogd meg a barna pipit és vidd a szállásra. Kicsit megkötözzük,leitatjuk,megdöngetjük aztán meg szépen végzünk vele és hogy szép kis temetője legyen cselesen elszállítjuk az Eiffel-toronyhoz.- adta ki a parancsokat a főnökük. Azonnal leesett kiről van szó. Persze hogy Stella,hiszen Ő a barna pipi. Tíz perc elteltével elmentek mi meg szépen csendben lemásztunk a fáról.
- Alex,Stelláról beszéltek. Igaz?- kérdeztem már-már könnyes szemmel suttogva.
- Igen haver,róla beszéltek.- Alex szemében szint úgy láttam a könnyeket-bár egy két csepp ki is bukott-de suttogva beszéltünk.- Menjünk vissza,haza. Szólunk a többieknek és mindent rendbe hozunk.- veregette meg vállaimat és muszáj volt rá kérdeznem.
- Haragszol?- néztem fel a földről.
- Ugyan. Miért? Mert egy kicsit berágtam rád nem jelenti azt hogy az idők végezetéig haragban is leszünk. Csak tudod,nekem ez most nagyon nehéz. Nem szeretnék még egy valakit elveszíteni.- nem bírtam tovább,és szorosan megöleltem,amit viszonzott majd ami nyomta a szívem elmondtam.
- Figyelj Alex. Én teljesen megértem ha utálsz,ha ki nem állhatsz és ha most azt mondod hogy menjünk haza,nem fogok rád hallgatni. Nem tudod el hinni mennyire bele estem a húgodba. Igen,tudom tudom nem vagyok híres a hosszú kapcsolataimról de Stella más. Látok benne valami olyan dolgot amit meg kell hogy fejtsek! És most ha nem is hiszel nekem,idővel rá kell jönnöd hogy még pedig így van. Szerinted Kyle olyan srácnak tűnt aki igazán szereti a húgod? Na ne nevettess már. Kérlek,had bizonyítsam be legalább neked,ha már nem enged magához közel,hogy nekem tényleg szükségem van egy ilyen lányra mint Ő. És most kérlek menjünk és keressük meg,mert nem bírom már. Komolyan mindjárt el kap a sírás.-nevettem fel keservesen.
- Rendben van Haz. Menjünk és keressük meg az elveszett király lányt.-majd elindultunk az alakok felé. Hát meg kell mondani nagyon beszartam azok után amiket láttam és hallottam. Idő közben küldtem a többieknek egy értesítőt üzenetet a fejleményekről és hogy merre menjenek. 
- Szerinted mikor érnek már ide?- tettem fel a kérdést már a szökő kútnál állva.
- Most. Nézd,ott jönnek.-mutatott a közeledő alakok felé.
- Végre hogy itt vagytok. Futottunk ahogy csak tudtunk,mi a szitu? Hol van Stell?- vont kérdőre Lucy.
- Nyugi van. Először is,csapatokra kéne oszlanunk. Tehát akkor. Liam,Danielle,Niall,Lucy és Zayn egy csapat. És akkor El,Lou,Alex és én szint úgy egy csapat. A terv a következő.



*Danielle szemszöge*
Féltem. Reszkettem.Izzadt a tenyerem. Görcsölt a hasam,és minden olyan dolog amit csak eltudtok képzelni bennem volt. Stellára már a húgomként tekintek és most hogy úgy mondd eltűnt megrémültem. Alex pedig már szinte az öcsém,szin úgy ki van mint én,El,Lucy és a srácok. Ahogy értesített minket Harry már rohantunk is a közeli szökő kúthoz,ahol  szerencsére senki nem kellett várni mivel egyszerre futottunk be. Út közben majd össze csuklottam,de tartottam magam,mert tudom,érzem hogy Stella élete forog kockán. Liam próbálta tartani bennem a lelket hogy ne zuhanjak össze lelkileg és ne törjek ki sírásban de már nem kellett sok. Mikor Harry közölte a tervet megnyugodtam hogy nekem nem kell egy nagyon életbe vágóan fontos dolgot csinálnom.
*Eleanor szemszöge*
Louissal éppen fésültük át a park első részét mikor kapta az üzenetet Harrytől hogy hol találkozzunk mert valami fontos dologra bukkantak és hogy már elvileg a tervük is meg van. Láttam Danin hogy már nem kell sok neki hogy sírjon ezért megböktem Louist hogy nézzen már szegény lányra így jelzett Hazzának hogy mondja már a tervet. Mikor ismertette velünk az agyában megszületett ihletet mindenki bele ment majd a ’csapatok’ elhelyezkedtek és vártak míg nem került az adott emberekre a sor.

Kérdés: Lehet hogy már kérdeztem de: Ruccanjanak ki a szülők néhány részre? :)